Arany János a HALISKOLA WORKSHOP  magyar óráján.

Résztvevő: Hederics Andrea magyar nyelv- és irodalom tanár a bánokszentgyörgyi általános iskolában és az ő tanulói a Kenyeres Elemér Általános Iskola Arany János tagiskolájának projektnapján, melyet a nagykanizsai Haliskolában töltöttek el.

 

 

TEMATIKA


 

Arany János és Nagyszalonta

 

1.Csoportalakítás részletek egy képpé való illesztésével. 3 csoport:

                                                 A, Arany János

                                                 B, Csonka-torony

                                                 C, Toldi Miklós

2. Megbeszélés:

                           Mit/kit láttok a képeken?

                           Hogyan kötődnek a képek a mai naphoz, március másodikához?

                           Miért jöttünk-e nap kapcsán a könyvtárba?

                           Milyen típusú dokumentumokat találhatunk itt Aranyról?

 

  3. A mai témánk: Arany és a szülőföldje

 

  4. Csoportfeladatok:

 

A

 Keressétek meg a Magyar értelmező kéziszótárban a SZÜLŐFÖLD szó magyarázatát!

Magyar értelmező kéziszótár jelzete:

Keressétek meg a Magyar szinonimaszótárban a SZÜLŐFÖLD szó rokon értelmű kifejezéseit!

Magyar szinonimaszótár jelzete:

 

 

B

Keressétek meg a Földrajzi világatlaszban és az Erdély és a Részek térképe és helységnévtára  könyvekben NAGYSZALONTÁT!

Földrajzi világatlasz jelzete:

Erdély és a Részek térképe és helységnévtára jelzete:

 

 

C

Keressétek meg a Wikipédián NAGYSZALONTÁT!

Egészítsétek ki a szöveget!

 

Nagyszalonta ………………….-tól 38 km-re délnyugatra, a ….....................   partján fekszik, Nagyvárad-Arad-Temesvár országúton, a ………………………………………országhatártól keletre, ………..km távolságra a közúton a határátkelőhöz.

Lakosainak száma 2002-ben ……………..fő, ebből magyarnak vallja magát ……………………… fő.

 

A, B csoport a könyvtár online katalógusában majd a polcokon keres, C csoport az internetet

használja.

 

5. A feladatok ismertetése

6. Arany János egy rövid, humoros verset is írt Szalontáról. Feladat: csoportonként az összekevert verssorok sorrendbe rakása.

(Szülőhelyem, Szalonta,
 Nem szült engem szalonba;
 Azért vágyom naponta
 Kunyhóba és vadonba.)

 

 

7. Csoportonkénti feladat: Arany életének  Nagyszalontához kötődő eseményeiről egy rövid

összefoglaló olvasása, értelmezése.

 

Feladat:

Olvassátok el Arany életének Nagyszalontához kötődő eseményeit!

A szalontai "bogár hátú viskó"-ból indult  Arany János, "egyik legnagyobb mestere a nyelv-kínálta művészi lehetőségeknek".


"Én valék öreg szüleim egyetlen reménye, vigasza, szerettek is az öregség minden vonzalmával, mindig körükben tartottak, és rendkívül vallásosak lévén, e hajlam rám is korán elragadt: ... a bogárhátú viskó szentegyház vala, hol fülem soha egy trágár szót nem hallott."

Apja 55, anyja 45 éves volt születésekor. A tíz testvér közül nyolc a szegénységnek esett áldozatul. Sára nénjével ketten maradtak életben, akinek gyermekével nagyjából egykorú volt a költő.
Csodagyermek volt, mert három éves korában apja hamuba írt betűkön megtanította olvasni. Iskolába kerülve már írt és olvasott, sőt "némi olvasottsággal is bírt".
A szalontai hajdúk története, a Szalonta környéki népi hagyományok, hiedelmek, a népnyelv meghatározták érdeklődésének alakulását.

Szalontán tanult és tanított, hogy beiratkozhasson a debreceni kollégiumba. 19 éves volt, amikor nagy "kalandját" megélte, elszegődött vándorszínésznek .De hamarosan kiábrándult ebből az életformából és hazatért.

Aljegyző lett Szalontán és megnősült, felesége Ercsey Julianna lett.(1841-ben született Juliska lánya és 1844-ben László fia. László később bankárrá, népköltészeti gyűjtővé, kitűnő költővé és irodalomtudóssá fejlődött. Ezekre Arany nagyon büszke volt. Leánya viszont fiatalon meghalt, tüdőbajban. )


Elhatározta, hogy  "közönséges ember lesz, mint más", vagyis hivatalának és családjának fog élni. Ez nem így történt, ugyanis egykori iskolatársa, Szilágyi István könyvekkel látta el, írásra és fordításra ösztönözte. Országos hírnévre népies elbeszélő költeményével, a Toldival (1846) tett szert, mellyel elnyerte a Kisfaludy Társaság pályázatát, valamint Petőfi barátságát. Megírására az is késztette Aranyt, hogy a szülőfaluja mellett található Csonka-torony a hagyomány szerint a Toldi családé volt.

1848 áprilisában egy nemzetőrség vonult át Nagyszalontán. Arany első lelkesedését versbe öntötte, később belépett a nemzetőrségbe , sőt szervezte is azt.

Tervei, vágyai időskorában is kötötték  szülőföldjéhez. 200 hold földet vásárolt Szalontán, ahol gazdálkodni szeretett volna lánya családja közelében.

Húzzátok alá azokat az eseményeket, melyek Aranyt Nagyszalontához kötik!

 

születési helye,  gyermekkora,   első iskolaévei,   vándorszínész,

 

aljegyző majd jegyző,  házassága és gyermekei,  Toldi, tanár,

 

a Magyar Tudományos Akadémia titkára, Margitsziget, Őszikék

 

 

8. Megbeszélés PPT bemutató segítségével

 

9. Arany hatása a mai Nagyszalontára, a felújított szülőház képei, Arany „öröksége”:

    a Duna televízió 2010. jún. 4-i rövidfilmje Nagyszalontáról.

 

10. Csoportonkénti feladat:

      Mindhárom csoport feladata:

  

      Írjatok rövid, pár mondatos reklámszöveget, melyben Nagyszalonta meglátogatására, az  

      Aranyhoz fűződő emlékhelyek felkeresésére buzdítatok!

 

11. A reklámszövegek meghallgatása

 

12. Összegzés, a könyvtári óra zárása

 

                                                                                                                                                      

 


Megosztás: